Ez az egyik srebrenicai tömegsír...
Ezeket "a muszlim terrorista fiúkat,nagypapákat,meglett édesapákat" a csetnikek kedvtelésből leöldösték, a holland ensz katonák aszisztálása mellett...csak néhány száz kilométerre határainktól!
Srebrenica...a megtörtént valóság
2007.07.24. 14:56 :: magyarmoszlim
15 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://iszlamofobia.blog.hu/api/trackback/id/tr77124381
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
koco 2007.07.25. 10:09:57
Igen.
Ez egy népírtás próbálkozása!
A Balkánon ténylegesen a mohamedánokat akarják kiírtani,elüldözni.
Az agresszorok főleg a szerbek,akik a katolikusok engesztelhetetlen ellenfele....
Ez egy népírtás próbálkozása!
A Balkánon ténylegesen a mohamedánokat akarják kiírtani,elüldözni.
Az agresszorok főleg a szerbek,akik a katolikusok engesztelhetetlen ellenfele....
Maga 2007.07.25. 10:14:41
volt arrafelé sok minden ... a szerbek pl. a horvát Vukovart is földig rombolták..
www.horvi.hu/?p=54
de persze ők is kaptak rendesen.
www.horvi.hu/?p=54
de persze ők is kaptak rendesen.
Robi 2007.07.25. 11:12:24
Meg a magyar lakta Kórogyot,Szentlászlót is lerombolták,s írtották a magyarokat is Horvátországban!
A bosnyákokat majdnem kiírtották...a NATO állította meg a gazember csetnikeket,meg a szerb regulális hadsereget!
A bosnyákokat majdnem kiírtották...a NATO állította meg a gazember csetnikeket,meg a szerb regulális hadsereget!
János 2007.07.25. 12:31:43
A tragédia az,hogy ez megtörtént,megtörténhetett!!!!
Sajnos olvasgatom a világhálón,hogy Magyarországon is vannak pici csoportocskák (akiket valakik valahonnan támogatnak...),akik ha nem is kimondottan így,de a mohamedánokat kisöpörnék Európából!
Felhívást is tettek közzé (majd pár nap múlva a blogszerző levette,félve a következményektől),hogy az iszlám ellen harcolók jelentkezzenek egy szerb harci szabadcsapatba...ide,s oda...s így módjuk lehet fizikálisan is harcolni a mohamedánok ellen!
EZ nemcsak egyszerű uszítás,hanem HARCRA való buzdítás,idegen ország szabadcsapataiba...hasonló az Arkanéhoz- való illegális toborzás!
Kár,hogy eddig a hazai rendőrség és az NBH nem figyelt fel rájuk!
Itt lenne az ideje...
Sajnos olvasgatom a világhálón,hogy Magyarországon is vannak pici csoportocskák (akiket valakik valahonnan támogatnak...),akik ha nem is kimondottan így,de a mohamedánokat kisöpörnék Európából!
Felhívást is tettek közzé (majd pár nap múlva a blogszerző levette,félve a következményektől),hogy az iszlám ellen harcolók jelentkezzenek egy szerb harci szabadcsapatba...ide,s oda...s így módjuk lehet fizikálisan is harcolni a mohamedánok ellen!
EZ nemcsak egyszerű uszítás,hanem HARCRA való buzdítás,idegen ország szabadcsapataiba...hasonló az Arkanéhoz- való illegális toborzás!
Kár,hogy eddig a hazai rendőrség és az NBH nem figyelt fel rájuk!
Itt lenne az ideje...
NO 2007.08.06. 13:43:31
Nácikra jellemző...csak mindíg más egyenruhát viselnek.
Egyszer horogkeresztes feketét, nyilas zöldet...pár évtized elteltével vöröscsillagos terepszinüt...JNH-sat, meg kitudja milyen csetnikest...
Magyarországon is nyomulnak,az egyikük a zsidókat írtaná megint,de megjelentek a mohamedánokat gyűlölők is...akik ki is írtanák,vagy kitoloncoltatnák őket!
Egyik kutya,a másik eb!
Vagyis neonáci mindkettő!
Természetesen mindegyiknek van hivatkozási alapja!
S ez a förtelem!
Egyszer horogkeresztes feketét, nyilas zöldet...pár évtized elteltével vöröscsillagos terepszinüt...JNH-sat, meg kitudja milyen csetnikest...
Magyarországon is nyomulnak,az egyikük a zsidókat írtaná megint,de megjelentek a mohamedánokat gyűlölők is...akik ki is írtanák,vagy kitoloncoltatnák őket!
Egyik kutya,a másik eb!
Vagyis neonáci mindkettő!
Természetesen mindegyiknek van hivatkozási alapja!
S ez a förtelem!
Zoli 2007.08.22. 10:43:37
Sziasztok!
Mint hallható,látható,olvasható a neten...sokan szeretnék újból vagy a zsidókat,vagy a mohamedánokat "lapátra tenni"!-(((((
Véleményem szerint az iszlám nem egyenlő a terrorizmussal,hiszen mindenütt vannak "nemnormális emberek",akik akár terroristák is lehetnek...
Itt új ellenségképkeresésről van szó, a kommunizmus és a SZU bukása után...
T.amerikaiak!
Kínát miért nem fenyegetitek?
Komcsi állam,emberi jogok nincsennek,s vannak tömeges kivégzések + Tibetet is megszállva tartják!
Vagy Szaúd-Arábia...az egyik legnagyobb embertelen zsarnoki ország!
Hja,persze,az usa hű szövetségese,kőolaj ellátója...
Aki nyitott szemmel jár,sok mindent meglát!
pá
Mint hallható,látható,olvasható a neten...sokan szeretnék újból vagy a zsidókat,vagy a mohamedánokat "lapátra tenni"!-(((((
Véleményem szerint az iszlám nem egyenlő a terrorizmussal,hiszen mindenütt vannak "nemnormális emberek",akik akár terroristák is lehetnek...
Itt új ellenségképkeresésről van szó, a kommunizmus és a SZU bukása után...
T.amerikaiak!
Kínát miért nem fenyegetitek?
Komcsi állam,emberi jogok nincsennek,s vannak tömeges kivégzések + Tibetet is megszállva tartják!
Vagy Szaúd-Arábia...az egyik legnagyobb embertelen zsarnoki ország!
Hja,persze,az usa hű szövetségese,kőolaj ellátója...
Aki nyitott szemmel jár,sok mindent meglát!
pá
Zlata 2007.08.23. 19:23:52
Ismeritek Zlata naplóját? Egy Zlata Filipovic nevű Szarajevóban élő 11 éves kislány írta a háború alatt. Szeretnék megosztani Veletek belőle néhány részt:
1992. május 28., csütörtök
Este tíz felé minden oldalról ágyúzni kezdtek. Átrohantunk Nedóhoz. Megvártam, míg Szasa elalszik, aztán kijöttem a szobájából, és a folyosón a tv elé ültem.Ahogy néztem a műsort..reccs! nagy zajjal betörik a kis vécéablak. Nemcsak hallottam, de láttam is, mert az ajtó nyitva volt. Páni félelem tört rám, annál is inkább, mert egyedül voltam a folyosón. Zokogni kezdtem, hisztériás roham kerített hatalmába. Nagy sebesen mindannyian lementünk a pincébe. Az ágyúzás elültével visszajöttünk Nedo lakásába, és ott töltöttük az éjszakát. Ma a Vasa Miskin utca lakói nagy könyvbe gyűjtötték a részvétnyilvánításokat, és apró gyertyákat gyújtottak. Az utcát ezentúl újra régi nevén, "Az antifasiszta ellenállás utcájának" hívják.
1992. április 4., szombat
Ma van a bajrám, a mohamedánok nagy ünnepe. Az utcákon kevesen járnak- kelnek. Mindenki fél a bombázástól. Végül is Szarajevót nem bombázták. Anyunak volt tehát igaza, amikor félrevezetésről beszélt.
Hála Istennek!
1992. május 30., szombat
A szülészet, ahol én is születtem, porig égett. Szarajevó jövőbeni lakói, az a száz meg százezernyi születendő csecsemő már máshol fogja megpillantani a napvilágot. Pedig nem is olyan régen épült. Semmi nem maradt belőle. Szerencsére a csecsemőket és a mamákat mind ki tudták menteni. Amikorfelcsaptak az első lángok, két szülés is folyt. Mindkét csöppség életben van. ebben a városban, miközben pusztulnak az emberek és egész városnegyedek válnak a tűz martalékává, csecsemők jönnek a világra, apró emberpalánták bújnak ki a lángok közül.
1992. május 27., szerda
Micsoda vérfürdő! Micsoda mészárlás! Borzalmas! Irtóztató! Mennyi vér! A sebesültek jajgatása! A könnyek! A kétségbeesés!
Ma ez volt a Vasa Miskin utcában, ahova két gránát hullott. A harmadik a piactérre. Anya éppen a környéken volt. Nagyapáékhoz rohant, ott keresett menedéket. Mi meg Apával halálraidegeskedtük magunkat, hogy nem jön haza. A tévében láttam ezt a szörnyűséget, és nem hittem a szememnek. Lehetetlenség, hogy ilyesmi megtörténjen! A rémülettől elszorult a torkom, gyomromat görcs rántotta össze. A sebesülteket bevitték a kórházba. Az ablakhoz tapadva lestem, mikor jön már Anya, de nem jött. Aztán bemondták az áldozatok meg a sebesültek nevét. Anyáról semmi hír. Apával már az őrület határán voltunk. Mi történt Anyával? Életben van?
Négykor Apa úgy döntött, elmegy, megnézi a kórházban. Öltözni kezdett, én meg Bobáékhoz készültem, hogy ne maradjak egyedül otthon. Még utoljára kinéztem az ablakon... és megláttam Anyát, amint éppen átfut a hídon!!! Ahogy belépett az ajtón, remegés fogta el és zokogásban tört ki. Sírástól elcsukó hangon mondta, hogy a piacon darabokra szaggatott embereket látott. A szomszédok is átjöttek, mert nagyon izgultak érte.
Hála Istennek, Anya újra köztünk van! Köszönöm, Istenem!
1992. szepteber 30., szerda
Áram most sincs, és meglehet, sokáig nem is lesz. Az elem is kifogyott a rádióból. Apa autóakkut szerzett valahonnét, és arra kötötte a rádiót. Így legaább hallgathatunk híreket. Zenét nem, mert spórolni kell vele.
Éppen most mondták be, hogy Grbavicából egy csomó muzulmánt meg horvátot zavartak el. Talán Anyu rokonait is, meg Nedo és Lalo családját?
1992. november 19., csütörtök
A politikában semmi újság. Különböző határozati javaslatokról folynak a szavazások, a vezetők tárgyalgatnak, miközben mi fölfordulunk, megfagyunk, éhen halunk, könnyes búcsút intünk barátainknak, elhagyjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk.
Szeretnék végre megérteni valamit abból a marhaságból, aminek politika a neve, mert komolyan úgy gondolom, a politika robbantotta ki a háborút, a politika miatt telnek mindennapjaink a háború borzalmai között. A háborúval megszűnt létezni a tovatűnő idő, az egymásra következő perceket egymásra következő szörnyűségek váltották fel. Úgy gondolom, a politika akarja, hogy legyenek szerbek, horvátok, muzulmánok. Akik mindannyian olyan emberek, mint a többi. Akik mindenben hasonlítanak, és semmiben nem különböznek. Akiknek van karjuk, lábuk, fejük, akik járnak, beszélnek. És mégis "valami" minden áron azt akarja, különbözzenek egymástól.
Családomban, barátaim, osztálytársaim között vannak szerbek, vannak horvátok, vannak muzulmánok. De olyan nagy a keveredés-kavarodás, hogy soha nem tudtam, ki kicsoda. De most a politika beavatkozott, és a szerbeket "Sz", a horvátokat "H", a muzulmánokat "M" betűvel jelölte meg. Csak azért, hogy könnyebben szét lehessen őket választani. És a betűket a lehető leggyászosabb színű tollal, a háború, a szenvedés, a halál tollával véste rájuk.
Minket a politika taszít a szerencsétlenségbe, a politika akarja egyik embert a másiktól elválasztani, pedig mi magunk nagyon jól tudjuk, ki a jó, ki a rossz. A jókat örömmel látjuk, a rosszakat kerüljük. A jók között vannak szerbek, horvátok, muzulmánok. És a rosszak között is legalább annyi a szerb, mint a horvát meg a muzulmán. Rendben van, belátom, kicsi vagyok, és az egészből semmit sem értek., belátom, a politika a "nagyok" dolga. De állítom hogy mi, "kicsik" jobban csinálnánk a politikát! Háborúról szó sem lehetne.
S míg e jópofa fickók kedélyesen elpolitizálgatnak, addig nekünk, gyerekeknek a szenvedés jut osztályrészül, miattuk fordulunk fel éhen, miattuk zokogunk, miattuk nem süt ránk a nap, nem nyílik számunkra virág, miattuk keseredett meg gyermekkorunk.
1992. május 28., csütörtök
Este tíz felé minden oldalról ágyúzni kezdtek. Átrohantunk Nedóhoz. Megvártam, míg Szasa elalszik, aztán kijöttem a szobájából, és a folyosón a tv elé ültem.Ahogy néztem a műsort..reccs! nagy zajjal betörik a kis vécéablak. Nemcsak hallottam, de láttam is, mert az ajtó nyitva volt. Páni félelem tört rám, annál is inkább, mert egyedül voltam a folyosón. Zokogni kezdtem, hisztériás roham kerített hatalmába. Nagy sebesen mindannyian lementünk a pincébe. Az ágyúzás elültével visszajöttünk Nedo lakásába, és ott töltöttük az éjszakát. Ma a Vasa Miskin utca lakói nagy könyvbe gyűjtötték a részvétnyilvánításokat, és apró gyertyákat gyújtottak. Az utcát ezentúl újra régi nevén, "Az antifasiszta ellenállás utcájának" hívják.
1992. április 4., szombat
Ma van a bajrám, a mohamedánok nagy ünnepe. Az utcákon kevesen járnak- kelnek. Mindenki fél a bombázástól. Végül is Szarajevót nem bombázták. Anyunak volt tehát igaza, amikor félrevezetésről beszélt.
Hála Istennek!
1992. május 30., szombat
A szülészet, ahol én is születtem, porig égett. Szarajevó jövőbeni lakói, az a száz meg százezernyi születendő csecsemő már máshol fogja megpillantani a napvilágot. Pedig nem is olyan régen épült. Semmi nem maradt belőle. Szerencsére a csecsemőket és a mamákat mind ki tudták menteni. Amikorfelcsaptak az első lángok, két szülés is folyt. Mindkét csöppség életben van. ebben a városban, miközben pusztulnak az emberek és egész városnegyedek válnak a tűz martalékává, csecsemők jönnek a világra, apró emberpalánták bújnak ki a lángok közül.
1992. május 27., szerda
Micsoda vérfürdő! Micsoda mészárlás! Borzalmas! Irtóztató! Mennyi vér! A sebesültek jajgatása! A könnyek! A kétségbeesés!
Ma ez volt a Vasa Miskin utcában, ahova két gránát hullott. A harmadik a piactérre. Anya éppen a környéken volt. Nagyapáékhoz rohant, ott keresett menedéket. Mi meg Apával halálraidegeskedtük magunkat, hogy nem jön haza. A tévében láttam ezt a szörnyűséget, és nem hittem a szememnek. Lehetetlenség, hogy ilyesmi megtörténjen! A rémülettől elszorult a torkom, gyomromat görcs rántotta össze. A sebesülteket bevitték a kórházba. Az ablakhoz tapadva lestem, mikor jön már Anya, de nem jött. Aztán bemondták az áldozatok meg a sebesültek nevét. Anyáról semmi hír. Apával már az őrület határán voltunk. Mi történt Anyával? Életben van?
Négykor Apa úgy döntött, elmegy, megnézi a kórházban. Öltözni kezdett, én meg Bobáékhoz készültem, hogy ne maradjak egyedül otthon. Még utoljára kinéztem az ablakon... és megláttam Anyát, amint éppen átfut a hídon!!! Ahogy belépett az ajtón, remegés fogta el és zokogásban tört ki. Sírástól elcsukó hangon mondta, hogy a piacon darabokra szaggatott embereket látott. A szomszédok is átjöttek, mert nagyon izgultak érte.
Hála Istennek, Anya újra köztünk van! Köszönöm, Istenem!
1992. szepteber 30., szerda
Áram most sincs, és meglehet, sokáig nem is lesz. Az elem is kifogyott a rádióból. Apa autóakkut szerzett valahonnét, és arra kötötte a rádiót. Így legaább hallgathatunk híreket. Zenét nem, mert spórolni kell vele.
Éppen most mondták be, hogy Grbavicából egy csomó muzulmánt meg horvátot zavartak el. Talán Anyu rokonait is, meg Nedo és Lalo családját?
1992. november 19., csütörtök
A politikában semmi újság. Különböző határozati javaslatokról folynak a szavazások, a vezetők tárgyalgatnak, miközben mi fölfordulunk, megfagyunk, éhen halunk, könnyes búcsút intünk barátainknak, elhagyjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk.
Szeretnék végre megérteni valamit abból a marhaságból, aminek politika a neve, mert komolyan úgy gondolom, a politika robbantotta ki a háborút, a politika miatt telnek mindennapjaink a háború borzalmai között. A háborúval megszűnt létezni a tovatűnő idő, az egymásra következő perceket egymásra következő szörnyűségek váltották fel. Úgy gondolom, a politika akarja, hogy legyenek szerbek, horvátok, muzulmánok. Akik mindannyian olyan emberek, mint a többi. Akik mindenben hasonlítanak, és semmiben nem különböznek. Akiknek van karjuk, lábuk, fejük, akik járnak, beszélnek. És mégis "valami" minden áron azt akarja, különbözzenek egymástól.
Családomban, barátaim, osztálytársaim között vannak szerbek, vannak horvátok, vannak muzulmánok. De olyan nagy a keveredés-kavarodás, hogy soha nem tudtam, ki kicsoda. De most a politika beavatkozott, és a szerbeket "Sz", a horvátokat "H", a muzulmánokat "M" betűvel jelölte meg. Csak azért, hogy könnyebben szét lehessen őket választani. És a betűket a lehető leggyászosabb színű tollal, a háború, a szenvedés, a halál tollával véste rájuk.
Minket a politika taszít a szerencsétlenségbe, a politika akarja egyik embert a másiktól elválasztani, pedig mi magunk nagyon jól tudjuk, ki a jó, ki a rossz. A jókat örömmel látjuk, a rosszakat kerüljük. A jók között vannak szerbek, horvátok, muzulmánok. És a rosszak között is legalább annyi a szerb, mint a horvát meg a muzulmán. Rendben van, belátom, kicsi vagyok, és az egészből semmit sem értek., belátom, a politika a "nagyok" dolga. De állítom hogy mi, "kicsik" jobban csinálnánk a politikát! Háborúról szó sem lehetne.
S míg e jópofa fickók kedélyesen elpolitizálgatnak, addig nekünk, gyerekeknek a szenvedés jut osztályrészül, miattuk fordulunk fel éhen, miattuk zokogunk, miattuk nem süt ránk a nap, nem nyílik számunkra virág, miattuk keseredett meg gyermekkorunk.
koco 2007.08.24. 13:23:08
Akár Anna Frank naplója...
A másik oldalon, s most itt is nácik áltak.-((((
A másik oldalon, s most itt is nácik áltak.-((((
koco 2007.09.30. 11:48:16
Sajnos vannak,akik zsigeri gyűlölettel viszonyulnak mindenhez,ami mohamedán...nos ezek korunk neonáciai.
Ők is természetes módon tudományosan igyekeznek megmagyarázni,hogy miért is kell a mohamedánokat rendszabályozni,durvábban fogalmazók szerint eltörölni a föld színéről őket,vagy gettóba zárni.
Vannak próbálkozások...vannak emerek.
Ha egyszer a magyar törvényhozás végre meghoz majd egy gyűlölet elleni törvényt,akkor az ilyen peterfélék,benfélék egy-egy feljelentés nyomán ülni fognak...
Egy zárkában lesznek az iszlamofób neonácik az antiszemita neonácikkal....
"oszt jónapot!"
Ők is természetes módon tudományosan igyekeznek megmagyarázni,hogy miért is kell a mohamedánokat rendszabályozni,durvábban fogalmazók szerint eltörölni a föld színéről őket,vagy gettóba zárni.
Vannak próbálkozások...vannak emerek.
Ha egyszer a magyar törvényhozás végre meghoz majd egy gyűlölet elleni törvényt,akkor az ilyen peterfélék,benfélék egy-egy feljelentés nyomán ülni fognak...
Egy zárkában lesznek az iszlamofób neonácik az antiszemita neonácikkal....
"oszt jónapot!"
bosnyák 2007.10.01. 19:05:12
A bosnyák népírtás tagadását is törvényben kellene büntetni...
Aztán ezek a fajankó iszlamofóbok kicsit elmélkedhetnének a hüvösön.
Aztán ezek a fajankó iszlamofóbok kicsit elmélkedhetnének a hüvösön.
bosznia 2007.10.03. 14:40:07
A boszniai háború titkait őrizheti a Nyugat
MTI
| 2007. 10. 03., 12:24 | Frissítve: 2 órája
Carla Del Ponténak, a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyeiben eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének volt szóvivője szerint a Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek többször is alkalmuk lett volna elfogni Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori elnökét, de nem kaptak rá parancsot saját államaiktól.
A hágai törvényszék nyomozói 2004 januárjában felfedezték Belgrádban a körözött exelnököt, majd egy hónappal később egy kis boszniai faluban újra rátaláltak, ám a nagyhatalmak kísérletet sem tettek Karadzic elfogására, állította Florence Hartmann a Nezavisne Novine című boszniai lapnak adott nyilatkozatában. Szerinte Del Ponte többször is felkérte a boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselőit, hogy szólítsák fel Karadzicot önmaga feladására, de hasztalan.
"Mit tehet a hágai törvényszék, ha a nemzetközi erők nem kapnak parancsot államaiktól a szökevény őrizetbe vételére és Hágának való átadására, a helyi (boszniai szerb) rendőrség pedig nemzeti hősnek tekinti és védi" a törvényszék által háborús bűnökkel vádolt és körözött volt vezetőt, tette fel a kérdést a volt szóvivő. Szerinte a nemzetközi erők azért nem teljesítik kötelességüket, mert "a Nyugat hibákat követett el a boszniai háború alatt, hajlandó volt olyan kompromisszumokra, amelyek lehetővé tették a bosznia-hercegovinai népirtást, és most őrzi ezek titkát".
Ganyé újnáci iszlamofób banda!
Ezt kapjátok ki!
Örülhettek, mr. Zsélyi Benjamin és társai...
MTI
| 2007. 10. 03., 12:24 | Frissítve: 2 órája
Carla Del Ponténak, a délszláv térségben elkövetett háborús bűnök ügyeiben eljáró hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének volt szóvivője szerint a Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő nemzetközi erőknek többször is alkalmuk lett volna elfogni Radovan Karadzicot, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt egykori elnökét, de nem kaptak rá parancsot saját államaiktól.
A hágai törvényszék nyomozói 2004 januárjában felfedezték Belgrádban a körözött exelnököt, majd egy hónappal később egy kis boszniai faluban újra rátaláltak, ám a nagyhatalmak kísérletet sem tettek Karadzic elfogására, állította Florence Hartmann a Nezavisne Novine című boszniai lapnak adott nyilatkozatában. Szerinte Del Ponte többször is felkérte a boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselőit, hogy szólítsák fel Karadzicot önmaga feladására, de hasztalan.
"Mit tehet a hágai törvényszék, ha a nemzetközi erők nem kapnak parancsot államaiktól a szökevény őrizetbe vételére és Hágának való átadására, a helyi (boszniai szerb) rendőrség pedig nemzeti hősnek tekinti és védi" a törvényszék által háborús bűnökkel vádolt és körözött volt vezetőt, tette fel a kérdést a volt szóvivő. Szerinte a nemzetközi erők azért nem teljesítik kötelességüket, mert "a Nyugat hibákat követett el a boszniai háború alatt, hajlandó volt olyan kompromisszumokra, amelyek lehetővé tették a bosznia-hercegovinai népirtást, és most őrzi ezek titkát".
Ganyé újnáci iszlamofób banda!
Ezt kapjátok ki!
Örülhettek, mr. Zsélyi Benjamin és társai...
Zlata 2008.01.06. 11:48:30
Ezt érdemes megnézni:
13:40, Szerda (január 9.), Hálózat TV
100 év - 100 kép
1992: Omarszka
13:40, Szerda (január 9.), Hálózat TV
100 év - 100 kép
1992: Omarszka
koco 2008.01.06. 11:56:49
1992 - Omarska: Éhező horvátok a szerb szögesdrótok mögött
(1992 - Omarska: Éhező horvátok a szerb szögesdrótok mögött)
2001
Színes, szinkronizált, dokumentumfilm, 10 perc
Szereplők:
Betlen János.
Rendező:
Vitézy László
Zolcer TV (Navigator TV)
Tartalom:
A szerbek háborúja ez, amit a muzulmánok és a horvátok ellen vívnak. Szabályok nélküli öldöklés. Etnikai tisztogatás a jelszó. 1992 júliusa: olyan híresztelések kapnak szárnyra, hogy fogolytáborokat létesítettek az etnikai tisztogatás áldozatai számára. Omarska az egyik ilyen. Néhány újságírónak sikerül látogatási engedélyt szereznie. Nem hisznek a szemüknek: mintha Auschwitzban járnának: állati sorban tartott emberek, csonttá soványodva, betegen ténferegnek a szögesdrótok mögött. Az asszonyokat nap mint nap megkínozzák, megerőszakolják a szerb őrök, mindez Európa közepén, a 20. század végén.
Xarházi benjamin és náci társai!
Ezt pártoljátok, a kedves Peter barátotokkal együtt!
Mélyen szégyeljétek magatokat!
(1992 - Omarska: Éhező horvátok a szerb szögesdrótok mögött)
2001
Színes, szinkronizált, dokumentumfilm, 10 perc
Szereplők:
Betlen János.
Rendező:
Vitézy László
Zolcer TV (Navigator TV)
Tartalom:
A szerbek háborúja ez, amit a muzulmánok és a horvátok ellen vívnak. Szabályok nélküli öldöklés. Etnikai tisztogatás a jelszó. 1992 júliusa: olyan híresztelések kapnak szárnyra, hogy fogolytáborokat létesítettek az etnikai tisztogatás áldozatai számára. Omarska az egyik ilyen. Néhány újságírónak sikerül látogatási engedélyt szereznie. Nem hisznek a szemüknek: mintha Auschwitzban járnának: állati sorban tartott emberek, csonttá soványodva, betegen ténferegnek a szögesdrótok mögött. Az asszonyokat nap mint nap megkínozzák, megerőszakolják a szerb őrök, mindez Európa közepén, a 20. század végén.
Xarházi benjamin és náci társai!
Ezt pártoljátok, a kedves Peter barátotokkal együtt!
Mélyen szégyeljétek magatokat!
koco 2008.01.06. 12:17:51
Itt van mindjárt egy tetszőleges példa. 1992. április 29-ről 30-ára virradó éjszaka a Radio Prijedor szerb dolgozói terepszínű egyenruhákban mentek dolgozni és elzavarták a nem-szerb dolgozókat (a nem-szerb prijedori rendőröket szerb kollégáik fegyverezték le). A községben válságstáb vette át a hatalmat, tagjainak kiléte ismert: Velimir Arsić ezredes, Radmilo Zeljaja őrnagy, Milomir Stakić polgármester, Simo Mišković, a Szerb Demokrata Párt községi elnöke, Srdjo Srdić, a Vöröskereszt helyi elnöke, Simo Drljača helyi rendőrfőnök és Kovačević, a helyi Végrehajtó Tanács elnöke – Drljačát lelőtte az SFOR, Kovačević a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönkórházában haldoklik. Május 24-én a huszonhétezer lakosú – zömmel nem szerb nemzetiségű – Prijedor melletti Kozaracot körbezárták és egy nap alatt több mint ötezerhatszáz gránátot lőttek ki rá. (Ha valaki a részletekre kíváncsi: ez percenként majd’ négy gránátot jelent; tessék majdnem tizenhatig számolni, bumm, megint majdnem tizenhatig, bumm; ésígytovább huszonnégy órán át.) A falut megsemmisítették, a romokat Radmilovóra keresztelték át, Zeljaja őrnagy tiszteletére.
A Prijedor környékbeli nem-szerbeket három koncentrációs táborba vitték: Omarska, Trnopolje és Keraterm volt a nevük.
Az 1991-es népszámlálás szerint Prijedor területén száztizenkétezer négyszázhetven személy élt (negyvennégy százalékuk muzulmánnak, negyvenkét és fél százalék szerbnek, öt és fél százalék horvátnak és jugoszlávnak, két egész kéttized százalék pedig egyébnek vallotta magát). Az 1993-as szerb népszámlálás negyvenháromezer háromszáz muzulmán, háromezer százharmincegy horvát és hatezer háromszázötven egyéb nemzetiségű lakossal nem tud elszámolni.
Ti,kedves benjamin és péter,vmint társai majd kb. x év múlva 10-20ezer magyarországi mohamedánnal nem tudtok elszámolni?!
A csetnicik is így kezdték,mint ti!
A Prijedor környékbeli nem-szerbeket három koncentrációs táborba vitték: Omarska, Trnopolje és Keraterm volt a nevük.
Az 1991-es népszámlálás szerint Prijedor területén száztizenkétezer négyszázhetven személy élt (negyvennégy százalékuk muzulmánnak, negyvenkét és fél százalék szerbnek, öt és fél százalék horvátnak és jugoszlávnak, két egész kéttized százalék pedig egyébnek vallotta magát). Az 1993-as szerb népszámlálás negyvenháromezer háromszáz muzulmán, háromezer százharmincegy horvát és hatezer háromszázötven egyéb nemzetiségű lakossal nem tud elszámolni.
Ti,kedves benjamin és péter,vmint társai majd kb. x év múlva 10-20ezer magyarországi mohamedánnal nem tudtok elszámolni?!
A csetnicik is így kezdték,mint ti!
